Zószimosz (történetíró)

Ez a szócikk az 5. századi történetíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Zószimosz (egyértelműsítő lap).
Zószimosz
Életrajzi adatok
Született460
Elhunyt520 (59-60 évesen)
Ismeretes mint
Nemzetiséggörög
Pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Kutatási területa Római Birodalom története
Jelentős munkáiÚj történet (Historia nea)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zószimosz témájú médiaállományokat.

Zószimosz (ógörögül: Ζώσιμος, latinul: Zosimus Historicus), (5-6. század) az utolsó pogány történetíró.

Élete és műve

A görög történetíró Anasztasziosz bizánci császár kortársa volt, és a Nyugatrómai Birodalom bukása utáni évtizedekben élt a keresztény Konstantinápolyban, a Keletrómai Birodalom fővárosában, ahol több magas hivatalt is viselt, előbb kincstárnokként (advocatus fisci), majd a császár - valószínűleg pénzügyi - tanácsadójaként (comes consistorianus) tevékenykedett. Műve, a hat könyvből álló, valamikor 498 és 518 között megírt, ógörög nyelvű Új történet (Historia nea) töredékesen ugyan, de fennmaradt. A Római Birodalom császárainak történetét meséli el 410 nyaráig.[1] A 270-ig történt eseményeket csak vázlatosan, a többit részletesebben tárgyalja.

  1. könyv: a görög-perzsa háborúktól jut el Diocletianus uralkodásáig, de a Probus (276-282) és Diocletianus (284-305) közötti események hiányoznak a munkából.
  2. könyv: Diocletianus lemondásától (305) tart Magnentius ellencsászár haláláig (353).
  3. könyv: II. Constantius egyeduralkodásától (353) jut el I. Valentinianus trónra lépéséig (364).
  4. könyv: I. Valentinianus trónra lépésétől (364) tart Nagy Theodosius haláláig (395).
  5. könyv (és a rövid 6. könyv): Arcadius és Honorius uralkodásától (395) tárgyalja a történelmet 410 nyaráig.[2]

Zószimosz munkájának bevallott célja a Római Birodalom hanyatlásának bemutatása volt:

"Ahogy Polybiosz elmesélte, miképp tett szert Róma rövid idő alatt egy hatalmas birodalomra, úgy az én célom bemutatni a másik oldalt, azokat a visszásságokat, amelyek a birodalom elvesztéséhez vezettek." (Zós. 1.57.)

A pogány történetíró a római világbirodalom hanyatlásának okát az ősöktől öröklött hit elhanyagolásában látta:

"Áldozzál te is így. Adjál Hérának üszőt, szép

fénylő szőrű állatot, azt kap Phoibos Apollón

is, Létó fia, kit másként Napnak nevez oly sok

nép. Paiánok hangjaival teljen meg a szentély,

és latinul zengjék dalukat fiaink meg a lányok isteneinknek.

(...)

Emlékezz minderre örökké, el ne feledjed,

így lesz mind a tiéd Ítália földje, s igádba

görnyed a latínoknak népe örökkön-örökké." (Zós. 2.6.)[3]

Zószimosz fő forrása a 238 és 270 közötti események tárgyalásánál Publiosz Herenniosz Dexipposz, a 270 és 404 közötti események feldolgozásánál Szardiszi Eunapiosz, míg az utolsó könyveiben, 410-ig Olympiodóroszt használja.[4]

Jegyzetek

  1. Arnold Hugh Martin Jones – J. R. Martindale – J. Morris: The Prosopography of the Later Roman Empire: Volume 2, AD 395-527. 1206. pp. ZOSIMVS 6. 1980–10–09. ISBN 9780521201599 Hozzáférés: 2018. május 7.  
  2. Susan Sorek: Ancient Historians: A Student Handbook. 2012–05–03. ISBN 9781441179913 Hozzáférés: 2018. május 7.  
  3. Görög–római szöveggyűjtemény|Digital Textbook Library (hu-HU nyelven). www.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
  4. Susan Sorek: Ancient Historians: A Student Handbook. 2012–05–03. ISBN 9781441179913 Hozzáférés: 2018. május 8.  

Magyarul

  • részletek INː (szerk. Németh György) Görög történelem szöveggyűjtemény, Osiris Kiadó, Budapest, 2003 ISBN 9789633894569, 384 p
  • részletek INː (szerk. Borhy László) Római történeti szöveggyűjtemény. Szerk. Borhy László, Osiris Kiadó, Budapest, 2003, ISBN 9789633895009, 568 p
  • részletek INː (szerk. Németh György) Ércnél maradandóbb – A görög és római történelem forrásai (Egyetemi könyvtár), Corvina Kiadó, 1998, ISBN 9631344452, 332 p

Források

  • J.R. Martindale: The Prosopography of the Later Roman Empire: Volume 2, AD 394-527. Cambridge, 1980.
  • Susan Sorek: Ancient Historians: A Student Handbook. London-New York, 2012.

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Görög írók
  • m
  • v
  • sz
Jelentősebb görög írók
Ókori görög írók
(Kr. e. VIII. sz. – Kr. u. V. sz.)
Görög és/vagy egyiptomi vallású
görög írók
(Ókori görög irodalom)
Költők
Drámaírók
Meseírók
Történetírók
Szónokok
Nyelvészek
Földrajztudósok
Orvosok, biológusok
Matematikusok, fizikusok,
csillagászok
Filozófusok
Egyéb írók, polihisztorok
Keresztény vallású
görög írók
(Ókeresztény irodalom)
Teológusok
Történetírók
Levélírók
Egyéb írók
Középkori görög írók
(Kr. u. VI. sz. – XV. sz.)
(Bizánci irodalom)
Költők
Teológusok, filozófusok
Nyelvészek
Történetírók
Államtudományi írók
Földrajztudósok
Polihisztorok
Nemzetközi katalógusok
  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap