XI. Kónsztantinosz bizánci császár

XI. Kónsztantinosz
Bizánci császár
Uralkodási ideje
1448. október 31. – 1453. május 29.
Koronázása	Misztrász 1449. január 6.
Elődje	VIII. Ióannész
Utódja	nem volt
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Palaiologosz-ház
Született	1405. február 8. Konstantinápoly
Elhunyt	1453. május 29. (48 évesen) Konstantinápoly
Édesapja	II. Manuél bizánci császár
Édesanyja	Helena Dragaš
Testvére(i)	Demetrios Palaiologos Andronikos Palaiologos, Lord of Thessalonica VIII. Jóannész bizánci császár Thomas Palaiologos II. Theodórosz moreai despota
Házastársa	Maddalena Katalin
XI. Kónsztantinosz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz XI. Kónsztantinosz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

XI. (Boldog)^[1] Kónsztantinosz, olykor XII. Kónsztantinosz,^[2] magyarosan XI. Konstantin (görögül: Κωνσταντίνος ΙΑ' Δραγάσης Παλαιολόγος, (Konstantinápoly, 1404. február 9. vagy 1405. február 8. – Konstantinápoly, 1453. május 29.) az utolsó bizánci császár (1449–1453).

Élete

Kónsztantinosz II. Manuél és Jelena Dragaš szerb hercegnő nyolcadik gyermeke volt a tízből. Gyermekkorát Konstantinápolyban, szülői felügyelet alatt töltötte. 1443-ban Morea deszpotésze (azaz a Peloponnészoszi-félsziget helytartója) lett. Kétszer nősült: először az epiruszi olasz despota lányát, majd annak hirtelen halála után Leszbosz genovai urának gyermekét vette feleségül, azonban ő is meghalt, mielőtt gyermeket szülhetett volna férjének.

Amikor meghalt VIII. Ióannész, trónviszály robbant ki Kónsztantinosz és öccse, Démétriosz között, amelynek eldöntésére II. Murád szultánt kérték fel. Ő 1449-ben Konstantint tette a trónra, aki a bizánci–török kapcsolatok javítása érdekében megpróbálta feleségül venni távoli rokonát, II. Murád özvegyét, de nem járt sikerrel, mert az új szultán, a Hódító melléknévvel felruházott II. Mohamed el akarta foglalni Konstantinápolyt. A császár minden eszközt megragadott, hogy valamiféle katonai segítséget kapjon, ennek érdekében még a katolikus és ortodox egyházak egyesülését is kimondta 1452-ben. Ezzel azonban maga ellen hangolta alattvalóinak többségét. Miniszterét és hadvezérét, Lukasz Notarasz nagyherceget is veszélyesen eltávolította önmagától.

Az ostrom megkezdése előtt II. Mohamed szultán felajánlotta Kónsztantinosznak, hogy zavartalanul uralkodhat Moreában, ő azonban a hősi halált választotta. Az ostrom ellen, a falakon harcolva érte a halál. A győztes törökök napokig lándzsára tűzve hordozták levágott fejét. Később méltó temetést kapott. Egyes ortodoxok szentként tisztelik, noha hivatalosan nem avatták azzá. (Bővebben lásd: Konstantinápoly eleste.)

Bár Konstantinápoly elestével a Bizánci Birodalom megszűnt, a Kr. e. 753-ban alapított Római Birodalom nem ekkor tűnt el végleg. A moreai Münsztra városát és környékét Konstantin fivére, Tamás 1460-ig tartotta, míg a negyedik keresztes hadjárat óta létező Trapezunti Császárságot 1461-ben foglalták el az oszmánok.

Jegyzetek

Források

• ↑ Ostrogorsky: Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest: Osiris. 2003. ISBN 963 389 383 6  
• Louis Bréhier: Bizánc tündöklése és hanyatlása. I-II. kötet. 1997. ISBN 9630479176

Előző uralkodó: VIII. Ióannész

Bizánci császár 1448 – 1453

Következő uralkodó: nem volt