Szemes

Szemes (Šemetkovce)
A község látképe
Szemes címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Felsővízközi
Rang	község
Első írásos említés	1572
Polgármester	Ján Marchevský
Irányítószám	090 03
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SK
Népesség
Teljes népesség	90 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	356 m
Terület	7,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 18′ 42″, k. h. 21° 39′ 47″49.311666666667, 21.66305555555649.311667°N 21.663056°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 42″, k. h. 21° 39′ 47″49.311666666667, 21.66305555555649.311667°N 21.663056°E
Szemes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szemes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szemes (1899-ig Semetkócz, szlovákul: Šemetkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

Felsővízköztől 11 km-re keletre, a Ladomér-patak alatt fekszik.

Története

A települést 1553 és 1572 között a vlach jog alapján alapították. A makovicai uradalomhoz tartozott. 1572-ben „Semethkocze” néven említik először. 1618-ban „Semetkocz”, „Semetkowcze” néven szerepel a korabeli forrásokban. Lakóinak kiváltságait 1623-ban Rákóczi György, Borsod vármegye főispánja megújította. 1787-ben 29 házában 228 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SEMETKÖZ. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék; határja a’ hegyek között jól termő, kivált tavaszi vetést; fája, legelője elég van.”^[2]

A 19. században a Szirmay család birtoka volt. 1828-ban 32 háza és 252 lakosa volt. Lakói állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Semetkócz, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil.: 4 romai, 252 gör. kath., 3 zsidó lak. Gör paroch. templom. Ut. p. Alsó Komarnyik.”^[3]

A 19. század második felében sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

1943–44-ben határában élénk partizántevékenység folyt. A front 1944 novemberében érte el a falut, mely súlyos károkat szenvedett. Lakói később Felsővízköz és Kassa üzemeiben dolgoztak.

Népessége

1910-ben 217, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 99 lakosából 90 szlovák és 7 ruszin volt.

2011-ben 84 lakosából 74 szlovák és 5 ruszin.

Nevezetességei

• Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma 1752-ben épült. Ikonosztáza és oltára a 18. század második feléből való, de néhány ikon 17. századi. Ikonosztázát 1970-ben restaurálták.
• Haranglába 19. századi késő reneszánsz, a 18. századi harangláb helyén épült.

További információk

• E-obce.sk
• Községinfó
• Szemes Szlovákia térképén
• A templom képes ismertetője

Jegyzetek