Prokopjevszk

Prokopjevszk (Прокопьевск)
Prokopjevszk címere Prokopjevszk zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kemerovói terület
Irányítószám	653000–653099
Körzethívószám	3846
Népesség
Teljes népesség	11 000 fő (1926) 54 300 fő (1931)[1] 107 000 fő (1939) 260 000 fő (1956) 281 958 fő (1959) 292 000 fő (1962)[1] 290 000 fő (1967)[1] 274 485 fő (1970) 269 000 fő (1973)[1] 266 000 fő (1975)[2] 266 000 fő (1976) 266 167 fő (1979) 268 000 fő (1982)[3] 269 000 fő (1985) 272 000 fő (1986) 278 000 fő (1987) 273 838 fő (1989) 261 000 fő (1990)[4] 273 000 fő (1991) 272 000 fő (1992) 269 000 fő (1993) 266 000 fő (1994) 250 000 fő (1995) 247 000 fő (1996) 247 000 fő (1997) 241 000 fő (1998) 240 500 fő (1999) 237 300 fő (2000) 231 200 fő (2001) 224 597 fő (2002) 224 600 fő (2003)[1] 221 200 fő (2004) 218 900 fő (2005) 216 700 fő (2006) 214 700 fő (2007) 213 200 fő (2008) 212 029 fő (2009) 210 130 fő (2010) 209 733 fő (2011) 207 104 fő (2012) 204 932 fő (2013) 202 672 fő (2014) 200 547 fő (2015) 198 438 fő (2016) 196 406 fő (2017) 194 084 fő (2018) 191 839 fő (2019) 190 334 fő (2020) 177 819 fő (2021)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+7
Elhelyezkedése
Prokopjevszk Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 53′, k. h. 86° 43′53.883333333333, 86.71666666666753.883333°N 86.716667°EKoordináták: é. sz. 53° 53′, k. h. 86° 43′53.883333333333, 86.71666666666753.883333°N 86.716667°E
Prokopjevszk Pozíció a Kemerovói terület térképén
Prokopjevszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Prokopjevszk témájú médiaállományokat.

Prokopjevszk (oroszul: Прокопьевск) város Oroszország Kemerovói területén, a Prokopjevszki járás székhelye. A novokuznyecki agglomeráció része, a Kemerovói terület harmadik legnépesebb városa.

Népessége: 210 130 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[5]

Elhelyezkedése

A Kemerovói terület déli részén, Kemerovo területi székhelytől 269 km-re délkeletre, a Szalair-hátság keleti nyúlványain, az Aba (a Tom mellékfolyója) mentén helyezkedik el. Két vasútállomása is van a Kemerovo–Leninszk-Kuznyeckij–Novokuznyeck vasútvonalon. Szinte teljesen összeépült az északabbra fekvő Kiszeljovszkkal. Nyugatabbra, a Kara-Csumis folyón az 1950-es években kb. 20 km hosszú víztározó épült, innen biztosítják a két iparváros ivóvízellátását.

A város szélesen terül el a vasútvonal mindkét oldalán. Prokopjevszk jellegzetessége, hogy területe különálló településrészekből áll, melyek spontán módon jöttek létre a bányatelepek helyén. A városközpont körül 26 településrész sorakozik, néhány közülük összekapcsolódik. Így érthető, hogy a város északnyugati és délkeleti szélső pontjainak távolsága 22 km, kelet–nyugati kiterjedése kb. 18 km.

Története

A bányásztelepülést két falu, Prokopjevszkoje és Monasztirszkoje összevonásával alapították meg 1918-ban és 1931-ben nyilvánították várossá. A vasútvonal ezen a területen 1921-re épült meg, ezzel fejlődésnek indult a bányászat, és a település lélekszáma is gyorsan nőtt. Ahogy egyre több bányát nyitottak, mellettük újabb bányásztelepek létesültek, melyeket később szintén a városhoz csatoltak. Időközben kiépült a városközpont is.

Gazdasága

Prokopjevszk a Kuznyecki-medence szénbányászatának központja, sokáig az ország egyik legnagyobb szénbányászati központja volt. A régi bányák egy része már bezárt; a századfordulón a városhoz 8 földalatti és 4 külszíni szénbánya, valamint 4 szénfeldolgozó üzem tartozott.^[6] A gazdaság vezető iparága a városban a szénbányászat és -feldolgozás, a gépipar és a fémfeldolgozás (bányagép gyártás, fémszerkezetek gyára), az építőanyag gyártás, valamint az élelmiszeripar (tej- és húsfeldolgozó üzemek, édesipari és dohánygyár).

A város egyik legnagyobb gépipari vállalata volt az „Elektromasina”, ahol villanymotorokat, elektromágneses átalakítókat, egyenáramú berendezéseket állítottak elő. 1941-ben hozták létre a harkovi elektromechanikai gyár, majd egy Voronyezsből is evakuált gyár berendezéseivel. 1943-ban megkezdték egy gyártelep építését és „Elektromasina” néven alapították meg a vállalatot, mely a szovjet korszakban végig fennállt. A századfordulóra privatizálták, majd 2004-ben tulajdonosváltás történt. A gyár az „Elektroprom” gazdasági társaság égisze alatt folytatta a munkát. Megrendült pénzügyi helyzete miatt a céghez 2016-ban a bíróság ideiglenes csődgondnokot rendelt ki.^[7][8][9]

Az 1948-ban alapított golyóscsapágy gyárát (14. sz. gyár) 1992-ben részvénytársasággá alakították és részekre bontották. Tulajdonosváltás után a gyár folytatta a munkát, de a cég veszteséges működése miatt ismét csödbe jutott, 2013-ban felszámolták, a gyár végleg bezárt. ^[10][11] Az 1944-ben létesített gumi- és műszaki termékek gyára 2001-ben szűnt meg.^[12]

Színháza

Színháza eredetileg Anzsero-Szudzsenszkben jött létre 1945-ben, de 1951-ben a társulatot átirányították Prokopjevszkbe. Kilenc évig itt is önálló épület nélkül játszottak (a kultúrházban és vidéki vendégszerepléseken). Végül 1960-ben átadták az új, neoklasszicista homlokzatú színházépületet, 800 fős nézőtérrel. 1987-ben bezárták, felújítása több mint tíz évig tartott (közben a Szovjetunió felbomlott), 1999-ben nyitották meg újra.^[13]

Jegyzetek

Források

• Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994) 
• Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (orosz nyelven)
• Прокопьевск: вчера, сегодня, завтра (0ck.ru. hozzáférés: 2020-11-23)
• Прокопьевск (mojgorod.ru)