Osztrópatak

Osztrópatak (Ostrovany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
Első írásos említés1248
PolgármesterCyril Revák
Irányítószám082 22
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség2320 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség308 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság306 m
Terület5,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 44″, k. h. 21° 07′ 03″49.06222222, 21.117549.062222°N 21.117500°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 44″, k. h. 21° 07′ 03″49.06222222, 21.117549.062222°N 21.117500°E
Osztrópatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrópatak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Osztrópatak (más néven Osztópatak, szlovákul: Ostrovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

Eperjestől 12 km-re északnyugatra, a Tarca jobb partján található.

Története

A község területén ötezer évvel ezelőtt élt a keleti vonalas kerámia népe, melynek gazdag leletanyagát találták meg itt. A régészeti leletek azt is mutatják, hogy a Tarca melléke később is kereskedelmi és kézműves központ volt. A környéket a korai bronzkortól folyamatosan lakták. Leletek kerültek elő a kereszténység előtti időszakból, a 2–5. századból, de megtalálták a korai szláv telepek és a 12–13. századi magyar betelepülés nyomait is.

A falut 1248-ban „Osztropotoka” néven említik először. Lakói egykor főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Kezdetben a királyé majd 1399-től – amikor Luxemburgi Zsigmond Szeretvai Péternek adta – nemesi birtok. 1427-ben 45 adózó portája volt. A 16. századig Szeretvai Péter leszármazottai a község urai. A század második felétől a Bertóti, Kálnási és Semsey családok birtoka volt. Ezután a 18. századtól a Dessewffy, Péchy és Bánó családé, akik a 18. század közepén kastélyt és kúriát építettek ide. 1737-ben és 1738-ban a település leégett. 1787-ben 47 házában 360 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Arany Pataka, Osztro Pataka. Tót faluk Sáros Vármegyében; és Szebenhez nem meszsze fekszenek, ’s lakosai a’ földmivelésen kívűl olajat is készítenek.[2]

1828-ban 62 háza és 464 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal és gyógyolaj készítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Osztrópataka, Ostrovjani, tót falu, Sáros vgyében, Nyárs-Ardóhoz 1 órányira, 452 kath., 8 ev., 6 zsidó lak. Szép kastély. Nehány évek előtt a Tarcza partján sok drága régiségek ásattak ki, s most a bécsi cs. drágaságok gyüjteményében őriztetnek. F. u. Péchy. Ut. p. Eperjes.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Lakosságának megközelítőleg kétharmada roma, fennmaradó része szlovák nemzetiségű. A község önkormányzata 2009 októberében betonelemekből két méter magas, 150 méter hosszú kerítést emelt a roma telep és a község elkülönítése végett, döntésüket a lopások megfékezésével indokolták.[4]

Népessége

1910-ben 376, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1500 lakosából 789 szlovák és 659 cigány volt.

2011-ben 1803 lakosából 977 cigány és 758 szlovák.

Híres szülöttei

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Archivált másolat. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 11.)

Források

  • Titus Kolník 2010: Stráže-Krakovany a Ostrovany/Osztrópataka - Poznámky k novým súvislostiam a nálezom z hrobov germánskej elity. In: Archeológia barbarov 2009 - Hospodárstvo Germánov. Nitra

További információk

Commons:Category:Ostrovany
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrópatak témájú médiaállományokat.
  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Osztópatak Szlovákia térképén
  • E-obce.sk
Sablon:Kisszebeni járás
  • m
  • v
  • sz
A Kisszebeni járás települései
Kisszeben (Sabinov)
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Fazekasrét (Lúčka) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove)
szlovákia
Nemzetközi katalógusok
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap