Felsőkörtvélyes (Szlovákia)

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Felsőkörtvélyes (Sárszentágota).

Felsőkörtvélyes (Vyšný Hrušov)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Homonnai
Rang	község
Első írásos említés	1544
Polgármester	Milan Naster
Irányítószám	067 32
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	HE
Népesség
Teljes népesség	486 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	185 m
Terület	11,36 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 59′ 34″, k. h. 22° 00′ 42″48.992777777778, 22.01166666666748.992778°N 22.011667°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 34″, k. h. 22° 00′ 42″48.992777777778, 22.01166666666748.992778°N 22.011667°E
Felsőkörtvélyes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkörtvélyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkörtvélyes (szlovákul: Vyšný Hrušov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 12 km-re északkeletre, az Alacsony-Beszkidek déli részén, az Udava-patak jobb partján fekszik.

Története

1426-ban még a korábban elpusztult Kékszeg falu állt ezen a helyen.

1543-ban „Kerthuilyes” alakban említik először, a 17. századig a Drugethek homonnai uradalmához tartozott. 1548-ban „Russo”, később „Hrusso” alakban szerepel okiratokban. 1582-ben a község 6 és fél porta után adózott. 1600-ban 13 parasztház és 3 soltészház állt a faluban. 1715-ben 14 háztartása volt. Régi temploma 1757-ben épült, először torony nélkül. Felsőkörtvélyes néven 1773-ban szerepel először, ekkor pestisjárvány pusztított a községben, melynek 47 lakos esett áldozatul. A templomhoz 1778-ban építették hozzá a tornyát. A templom 200 évig szolgálta a híveket, mikor is újat építettek helyette. A falu a 18. században a Csákyaké, majd az Andrássyaké, akik a 20. századig birtokolták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Felső Körtvélyes. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Agyidóczhoz, és Rovnához is 1/2 órányira, hegyes, és agyagos határja három nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerűen, búzát és árpát tsekélyebben terem, erdeje vagyon, réttye kevés, piatza Homonnán.”^[2]

1831-ben kolerajárvány sújtotta, melynek 36 halálos áldozata volt. 1844-ben árvíz pusztított, melyben a templom is súlyos károkat szenvedett.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Körtvélyes (Felső), Zemplén vmegyében, tót-orosz falu, Homonnához északra 2 órányira: 299 római, 188 g. kath., 18 zsidó lak. Kat. paroch. templom. 802 h. szántóföld. F. u. gr. Csáky László örökösei.”^[3]

1873-ban ismét kolerajárvány dúlt. 1880. július 17-én egy tűzvészben csaknem az egész falu leégett.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőkörtvélyes, tót kisközség. Van 87 háza és 487, nagyobbára róm. kath. vallású lakosa. Postája és vasúti állomása Udva, távírója Homonna. A homonnai uradalom tartozéka volt, de később a sztropkói urak is birtokolták, míg a mult század elején gróf Csáky Antal kezébe került. Most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Róm. kath. templomát 1756-ban kezdték építeni, de csak húsz évvel később fejezték be. 1873-ban a kolera dühöngött a községben. Ide tartozik a Podsvinszki-major is. Felsőkörtvélyes tájára helyezik némelyek az elpusztult Kékszeg községet, mely 1426-ban Kekzegh alakban említtetik.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 489, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 466 lakosából 441 szlovák volt.

2011-ben 462 lakosából 379 szlovák és 70 roma.

Nevezetességei

• Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1978-ban épült.

További információk

• Községinfó
• Felsőkörtvélyes Szlovákia térképén

Jegyzetek