Dračevica (Nerežišća)

Ez a szócikk a Nezežišća községbeli Dračevica településről szól. Hasonló címmel lásd még: Dračevica (egyértelműsítő lap).

Dračevica
A plébániatemplom
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Nerežišća
Jogállás	falu
Irányítószám	21423
Körzethívószám	(+385) 021
Népesség
Teljes népesség	63 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	258 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 20′ 03″, k. h. 16° 31′ 52″43.334166666667, 16.53111111111143.334167°N 16.531111°EKoordináták: é. sz. 43° 20′ 03″, k. h. 16° 31′ 52″43.334166666667, 16.53111111111143.334167°N 16.531111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dračevica témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dračevica falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Nerežišćához tartozik.

Fekvése

Splittől légvonalban 20 km-re délkeletre, a supetari kompkikötőtől légvonalban 5, közúton 11 km-re délre, községközpontjától 4 km-re nyugatra, a Brač-sziget északnyugati részén, a Nerežišćáról Milnára menő út mellett fekszik.

Története

Területe már a történelem előtti időben is lakott volt. A Nerežišća felé vezető út mellett szárazon rakott fallal megerősített ókori, feltehetően illír halomsír található. A Blaca kolostorhoz vezető régi út mellett, a Szent Tudor templomtól északkeletre római épületmaradványok láthatók. A települést a török hódítás elől Poljicáról bevándorolt családok alapították a 16. században. Az első letelepedők a Šimunović és Žuvić családok voltak. Letelepedésük helye eredetileg a mai falutól mintegy 3 km-re nyugatra volt, de nem sokkal ezután áttelepültek a mai Dračevica területére. Első említése 1579-ben történt. Első plébániatemplomát a velencei szenátus engedélyével száz évvel később, 1674 és 1678 között építették. 1738-ban 90, 1760-ban már 130 lakos élt a településen. 1770-ben felépítették a második templomot is. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. A lakosság hagyományos megélhetését a mezőgazdaság, a szőlő és olajbogyó termesztése biztosította. Ezen kívül főként kőbányászattal foglalkoztak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 89 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak.

Népesség

(1921-ben lakosságát Nerežišćához számították.)

Nevezetességei

• Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelt régi plébániatemploma^[4] 1678-ban épült. A bejárat feletti felirat szerint Kuzma Žuvić építtette és úgy rendelkezett, hogy halála után örökösei viseljék a gondját. 1770-ig a mai plébániatemplom felépüléséig volt a település plébániatemploma. Egyszerű, egyhajós épület bejárata felett nyolcágú rózsaablakkal, felül egy harang számára kialakított harangtoronnyal.

• A szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt mai plébániatemploma 1770-ben épült, 1904-ben meghosszabbították. A templomnak három oltára van, a főoltár Szűz Máriát ábrázoló képe ismeretlen mester alkotása. Harangtornyának építését A. Citteneo írja le "Meštar Ivan" azaz János mester című regényében.

• A falu feletti dombon a kőbánya közelében áll a Brač-sziget legnagyobb szélmalma. Egykor az egész sziget lakói ide jártak gabonát őrölni.

Híres emberek

Itt született 1933. február 19-én Petar Šimunović nyelvész az egyetlen brači születésű akadémikus.

Jegyzetek

Források

• Nerežišća község hivatalos oldala (horvátul)
• A sziget információs portálja (horvátul)

További információk

Nerežšća község rendezési terve (horvátul)

A Wikimédia Commons tartalmaz Dračevica (Nerežišća) témájú médiaállományokat.