Biškupci

Biškupci
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Velike
Jogállás	falu
Irányítószám	34330
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	320 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	265 m
Terület	0,75 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 26′ 17″, k. h. 17° 36′ 36″45.438, 17.6145.438000°N 17.610000°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 17″, k. h. 17° 36′ 36″45.438, 17.6145.438000°N 17.610000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Biškupci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.

Fekvése

Pozsegától 13 km-re északra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délnyugatra, a Papuk-hegység déli lejtőin, Doljanci, Sztrazsemlye és Draga között, a Stražemanka-patak partján fekszik.

Története

A területén talált történelem előtti leletek tanúsága szerint itt már ősidők óta laktak emberek. Majur nevű régészeti lelőhelyén további ókori leletek kerültek elő. Josip Buturac szerint a település már a középkorban is létezett. Nevét onnan kapta, hogy egykor a pécsi püspökség birtoka volt.^[2] Csánki nem említi. A térséget 1532-ben szállta meg a török. Az 1545-ös török defterben „Biskupac” néven szerepel. A horvát katolikus lakossága volt. 1698-ban „Biskupczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.^[3] 1705-ben 15 ház állt a településen. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Biskupczi” néven látható.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Biszkupczi” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Biszkupcze” néven 49 házzal és 286 katolikus vallású lakossal találjuk.^[5] 1857-ben 278, 1910-ben 335 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai lakosságának 90%-a horvát, 6%-a cseh, 2%-a magyar, 1%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2001-ben 354 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

A daruvári Jankovich család a 18. században kastélyt építtetett a településen. Az építéshez nagyrészt a közeli Sztrazsemlye várának romjait használták fel. A kastélyt 1918-ban a helyi parasztok gyújtották fel.

Oktatás

A településen a velikei Ivan Goran Kovačić elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Jegyzetek

Források

• Velike község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• A Građevinar folyóirat 2005. évi 2. száma. (horvátul)
• A község rendezési terve Archiválva 2020. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)

További információk

• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
• Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)